Teszt: BMW X3 335i – 2011

Nem hülyék ezek, tudták, hogy a kifutó X3-as ronda. Főleg azért kellett tudniuk, mert szándékosan rondították el, hogy ne kannibalizálja el az X5-ös vevőit. Nem úgy volt ronda az X3-as, mint egy Ssangyong Rodius vagy a Nemzeti Színház, melyek eleve elfuserált koncepció jegyében születtek: az X3-as formáját csak az első és a hátsó lámpák rontották el. A borzalmat lokalizálhatjuk pontosabban is, amennyiben az igazi fuser a lámpák azon része, ami az autók oldalsó lemezein kapott helyet. Az autótervezésben szinte mindenki tudja, hogy minél egyszerűbb valami, annál jobb, de legalábbis mindig hülyén mutat, ha megtörik a felületek egységét. Nálam az is a kannibál-elméletet erősíti, hogy az Audi is mintha szándékosan rontotta volna el a Q5-öt – abban ugyan minden vonal megy valahová, mégse olyan harmonikus, mint a Q7, bármekkora tulok is az ingolstadti nagy SUV.

Az új X3-asban a hátsó lámpa még mindig kicsit furcsa, de legalább ugyanúgy furcsa, mint az X5-ösé; furcsa, de nem ronda. Egyébként kompakt SUV-műfajban nem lehet megváltani a világot. Ha valaki ezt kapja feladatul, ráadásul BMW emblémákat és márkajegyeket kell beletervezni, minden értelmes tervezőnél ez fog kijönni. A VW-csoportnál is ez a szemösszehúzás a trend, a többi meg ujjgyakorlat, de így se mondhatok mást, örülök, hogy a BMW befejezte a vizuális környezetszennyezést és szeretettel köszöntöm hazai útjainkon az új X3-as személygépkocsi elvtársat.

Kicsit nagyobb: kilenc centivel hosszabb, hárommal szélesebb, a tengelytáv két centivel nőtt. Nem vagyok az általános méretnövelés híve, de ebben az esetben azt kell mondanom, az X3-as elérte az autó tökéletes méretét. A kifutó X3-as épp ilyen két-három centis nagyságrendben volt enyhén kicsi, az új X3-as viszont az az autó, ami már pont kényelmes, a csomagtartója is nagy (480 helyett 550 liter), de még épp el lehet vele közlekedni magyar szinten. Illetve nem is magyar, inkább európai léptékben. Ez az utolsó olyan autóméret, amivel egy mai városban problémamentesen lehet járni, parkolni, parkolóházban kanyarogni, a forgalmat viszont már átlátjuk belőle. A dizájnhoz tartozik ugyanis, hogy a BMW egyvalamiben nem követte a kordivatot: nem lett alacsony az oldalablak, ami nagyon helyes, ha valakinek számít a forma és funkció egysége. Az autó legyen autó, a géppuskafészek meg géppuskafészek. Az X5-öst Amerikára találták ki, oda is való. Az X5-ös Európában inkább péniszhosszabbítói szerepet tölt be, főleg mostantól, hogy az X3-as dizájnban is megkomolyodott, és talán lassan lekopik róla a butikosné-SUV imidzs.

Ha a rondítást azért csinálták, hogy ne vegye el az X5-ös vásárlóit, az új X3-ast egyenesen hányás alakúra kellett volna tervezni, amennyiben összehasonlítjuk, mennyivel kisebb, mint az első X5-ösök. Tengelytávban kilenc milliméter. 9. Kevesebb, mint egy centi, szabad szemmel, colstokk nélkül nem látható különbség. Bruttó hosszra az új X3-as két centivel rövidebb, mint a régi X5-ös – száz szónak is egy a vége, Amerikában úgyis a nagyot szeretik, a világ többi részének meg hadd legyen végre egy tökéletes BMW-je. A 2006-os BMW X5 tengelytávja az 1999-eséhez képest persze nagyobbat nőtt, bő 11 centit, de ebből is csak az látszik, hogy ez az X3-as a megfelelő autó.

Az X3-ast azért szerettük, mert bár a belünk kifordult a külsejétől, meg úgy általában az imidzsétől, ha elindult vele az ember, senki nem tudta volna meggyőzni róla, hogy a világ királya valaki más. Ez az alapterület ekkora magassággal, ezzel a futóművel és persze ezekkel a motorokkal adja azt a vezetési élményt, amitől bárkinek elborul az agya. Ez közösségi közlekedési szempontból rossz, mérnökileg bravúros. Mondjuk a BMW nem is nehezítette meg a mérnökei dolgát, nem a 3-as sorozat futóművét-platformját kellett használniuk, hanem külön konstrukciót tervezhettek. Ennek a sajtóanyagokban nincs nyoma, de egy alkatrészkereső weboldalon összehasonlítgattuk a 3-as és az X3-as fődarabjait, egyezést nem találtunk, még hasonlóságot se nagyon. Márpedig egy SUV futóműve akkor lehet igazán jó, ha nem egy szedánéra rakják a magas bódét.

Az elektronikusan állítható változat háromféle állást ismer: NORMAL, SPORT és SPORT+-t. Nyomkodtam egy ideig, hátha előkerül a COMFORT, de ebben olyan nincs. Bizonyos szituációkban nagyon kényelmes, a jelentősebb zökkenőket például úgy veszi, mint egy hintó, a kis úthibákon azonban eléggé ráz. Érdemes lenne a defektmentes abroncsok után defektesekkel is kipróbálni. Az biztos, hogy felniméretben sajnos nem lehet nagyon lemenni, mert az előző X3-as is elég vespásan nézett ki 17 colos kerekekkel. A széles kereket viszont viszi a nyomvályú, mint sas a gödölyét: a kormányt fogni kell. Két kézzel a legjobb, de biztos, ami biztos, mindig érintkezzen vele legalább öt ujj, mert én egyszer az Árpád hídon nagyon megindultam vele a szalagkorlát felé. A flegmáskodás, kényelmes tehénkedés öl.

Az xDrive összkerékhajtási rendszert, amiben a nyomaték 60%-a van hátul, teszteltem már eleget, meg vagyok győzve. Azért egy apró próbatételt beiktattam a teszthétbe. Szerkesztőségünk teremgarázsában nem sikerágazat a síkosságmentesítés. Egyszer Nyegleo el is akadt az 5. emeleti felhajtón egy Isuzuval, illetve nemhogy elakadt, csúszott is lefelé, egyenesen az oszlopnak. A gumik az utolsó pillanatban tudtak megkapaszkodni az aszfaltban. Na ott az X3-assal simán felmentem és lejöttem, pedig ez is 1,8 tonna körül jár.